?

Log in

4 nap Bel Ami

Ha már ennyire reklámozták, hogy olvassák el a beszámolómat - ami nincs - akkor megírom. :D Előre leszögezném, hogy akit nem érdekel, az ne is fogjon bele, a véleményét úgyis tudjuk és nagy ívben teszünk rá. :)

Nos én kedden jöttem fel, ami amúgy is megtörtént volna, mert csak addig tartott a tavaszi szünet és szerdán már voltak órák. Amiket nem láttam, de egyszer az életben van itt Bel Ami forgatás, az egyetem meg még állni fog pár évig. Feljöttem, és mert kicsi a világ a metróban összefutottam Spirittel, Fumival és Krisztivel. xD Lecuccoltam az albiban, majd mentem vissza, mert BS már várt a Bazilikánál. Kicsit fura volt, hogy sehol egy lélek, mint kiderült azért, mert a rossz oldalon álltunk. XD Át a Bazilika oldalára, és találtunk magunknak egy szuper helyet valami lépcsőn. Onnan egész jól lehetett látni, meg fotózni.
Fotózásról annyit, hogy Rob érkezése előtt durván 10 perccel jöttem rá hogyan kell használni a gépet. xDD Hiába a technika és én... De rájöttünk, fotóztunk és most lávlávláv! Olyan büszke vagyok magamra, hogy mégha nem is profi képek születtek, de magamhoz képest nagyon jók! Egyszer videóztam is, amikor lefut a lépcsőn, beszáll a kocsiba és ennyi. A forgatás kb. 4-5-ig tartott, aztán kaptuk a fülest, hogy Egyetem tér. Mi sem kell a magunkfajta hülyéknek, irány az Egyetem tér. :D És tényleg, valóban ott voltak. Aztán megjött A Merci A Pasival, aki szépen besétált. Vártunk, de nem történt semmi. Végül kiderült, hogy Robika már 1 órája elment. xD Fantörpikus, de azért mi még vártunk. Csajok csináltak közös képet egy szintén híres emberrel, aztán amikor ő elment mi is hazafelé vettük az irányt.
Voltam annyira okos - ritkán fordul elő - hogy úgy ahogy van elhoztam a fényképezőt. Értsd: benne volt minden létező dugó is. Gyorsan felraktam a gépre, megnézegettem, ájuldoztam fotózási tehetségemen, végül eltettem magam másnapra.

Szerdán reggel 8kor - ami egyeseknek fél 9 :p - találkoztunk A Padnál. Krisztinek köszönöm az elemeket, nélküle nem lennének most azok amik vannak. *hugs* Fél 9 fele összegyűlt a megszokott "keménymag" és szépen, aranyosan vártuk, hogy a Művészúr begördüljön sötétkék mercijén. Ami olyan fél 10 fele meg is történt. Megállt a kocsi, kinyitották az ajtót, Rob pedig szépen, lassan kiszállt, mosoly, biccentés majd besétált. Sétált és nem rohant! Feltételezem azért, mert senki nem üvöltötte le a haját, nem rohant utána, hanem normálisan, csendben végignéztük ahogy megérkezik és megy dolgozni. :) Ha ez lett volna délután és este is, akkor lehet másképp történnek a dolgok. De akkor már ott volt az ovi, akiknek mondhatsz te bármit, mert a mai fiatalok agya valahol nagyon eltévedt a fejlődés során. Mindegy, nem az én gondjaim szerencsére, csak a viselkedésükkel azoknak is keresztbe tettek, akik reggel óta ott vártak, és akik reggel érdekes módon képesek voltak nyugodtan viselkedni. Megjegyzem, reggel NEM a tiniréteg várakozott.
Napközben, amíg a stáb a templomban forgatott, mi nagyon jól szórakoztunk. Beszélgettünk, hülyültünk és tök jó volt. ^-^ Ebédidőben aztán mi is mentünk kajálni amíg ő is kajált, aztán vissza majd nézni ahogy berohan, mert addigra már véget ért a tanítás. Mondjuk én nem értem a pesti tanrendet. xD Itt akkor mész suliba amikor akarsz vagy mi? Mert még 9kor is mentek iskolába és nem hiszem el, hogy nincs olyan, hogy első óra. Nálunk, vidéken, abban a városban amiről sokan nem tudják, hogy micsoda 7:55kor kezdődött a tanítás, aki nincs ott annak igazolatlan. Bár végülis mindegy, ha olyan emberek jönnek majd ki onnan a nagyvilágba, akik olyanokat kérdeznek, hogy kiesik a szemem a helyéről, hát akkor nem csodálkozom. Éljen a jövő generációja!

A csütörtöki nap is hasonlóan telt, reggeli séta, délutáni-esti rohanás, de a mosoly az mindig ott volt! És most mondhatja mindenki, hogy "ja persze biztos" de nem egy felvétel van arról ahogy kijön az ajtón és mindig balra nézett először és mosolygott. Nem előre ami a logikus lett volna és ahol a sipítozó réteg állt. Nem. Balra nézett ahol a reggeliek is álltak. Nem mondom, hogy az ajtóval totál szemben nem álltak hasonló normális felfogású emberek, mert nem láthattam, de a többség oldalt maradt és szerintem ezt ő is tudta. Ha meg csak valami nyaki elferdülése van, akkor is felénk nézett. XD
Robon kívül láthattuk még Umát, Kristin Scott Thomast, Christina Riccit és azt a bácsit, akinek még mindig nem tudom a nevét. Képtelen vagyok megjegyezni. ^-^" Nekem Ők is akkora élmény voltak. Umanéni nagyon jó fej, köszönt meg minden, és ez tök jól esett, hogy végre valaki szól hozzánk. xD Christina Riccit meg bírom, főleg mert Johnny-val is játszott már. És aki Johnny-val játszik az rossz ember nem lehet. XD De ő amúgy is a normális színésznők közé tartozik nálam. :) Képem sajnos csak háttal van róla, mert amikor elment inkább tapsoltam, amit szerintem mindenki megérdemelt péntek este. A színészek, a stáb, a helyszínbiztosítok és a rajongók is, mert két hétig folyamatosan menni és ott lenni, az nem semmi. Tisztelet a kivételnek, akit inkább pofozni kéne. :)

Péntek. Utolsó nap. Valahol örültem, hogy vége, mert már tényleg agyilag nagyon fáradt voltam, másrészről viszont elviseltem volna még pár hétig az egészet. Reggel Rob magához képest korán jött, 9 óra fele és köszönt!! Nem nekünk, de akkor is!! Másfél hét után hallottam a hangját! Már csak ez hiányzott tőle, hogy mondjon valamit. Megint szééép lassan besétált, a többi meg hasonlóan zajlott. Este próbáltuk a tömeget nyugtatni, hogy legyenek szívesek nem leüvölteni a haját, ha jön, de annyit ért, mint halottnak a csók. Mozgott a szája és mondott is valamit, de az "Ááááááááááááááá"-n kívül semmit nem lehetett hallani. Tack så mycket för alla som har skrikit!! :)
És elment. És vége lett. De egyszer minden jó véget ér sajnos. :( Ahogy másfél óra után egy koncertnek is vége, úgy ennek is vége lett 2 hét után. Amiből én ugyan csak másfelet voltam jelen, de az a legjobb másfél hét volt életemben. Állítom jobb volt, mint bármelyik F1-es hét a Ringen. Pedig én élek-halok a Forma-1-ért szóval... :D

Ebben a másfél hétben annyi remek embert ismertem meg. Amikor először jöttem fel nem hittem volna, hogy így fog végződni az egész. Úgy terveztem, hogy ha már Pesten leszek, mert újra egyetem van, akkor kinézek néha, hogy mi van. De azt, hogy én reggeltől estig ott fogok ülni, nem hittem volna. Imádom Robot, mint színészt (de elismerem, hogy nagyon jó pasi), de hogy ennyire az még számomra is meglepő volt. Persze én is az Alkonyattal figyeltem fel rá - mivel utálom a herripottert, így nem is tudtam, hogy ő játsza Cedricet - de aztán láttam a Little Ashes-t és az úgy ahogy van törölte Edward karakterét a fejemből. Valami zseniális amit abban a filmben alakít. Aztán jött a Haunted Airman és egyre jobban kezdtem tisztelni és szeretni ezt az embert. Kevés olyan színész van szerintem aki ennyire jól tud, ennyire eltérő karaktereket játszani. És ő nem rakadt le Edward szerepénél, ahogy mondjuk a herripotteres srác, mert őt pl. nem látom más filmekben.
És az, hogy én láthattam őt, azt ahogy dolgozik, felejthetetlen élmény, amit senki és semmi nem tud elvenni tőlem soha. És péntek óta még jobban tisztelem, akik ott voltak tudják miért. :) A forgatás élményén kívül mást is adott. Barátokat. És ez az amit tényleg nem hittem volna. Hogy egy ember képes legyen arra a tudtán kívül, hogy így összehozzon embereket. Persze, közös érdeklődés, stb, de koncertek és F1 után se szoktam úgy hazatérni, hogy szereztem vagy fél tucat új barátot. De ezt felesleges magyarázni, mert úgyis csak az érti, aki ott volt. Aki meg nem, az úgyis annak tart minket, aminek, tisztelet a kivételnek, aki megérti. Mert a környezetemben szerencsére több az olyan ember, aki megérti, aki képes velem örülni annak amit átéltem. Meg amíg a családom nem akar "fehér mellényben, amiben ölelgethetem magam" elvitetni, addig magasról azokra akik szánalmasnak tartanak. :D Mert nekem inkább az ő és a barátaim véleménye számít, mint pár vadidegen, unalmas emberé, akik képtelenek a jót meglátni ebben.

Ennyi lenne az én szemszögem erről az utolsó 4 napról. Mégegyszer köszi Csajok ezt a grandiózus élményt és Robert Pattinsonnak is, hogy ilyen remek társaságot hozott össze, még ha nem is tud róla. *hugs*

Most viszont sajnos vissza kell térni a szürke, unalmas hétköznapokba, ahol nincs más, csak egyetem, unalom, egyetem, tanulás, zh-k, unalom, stb... Persze ez a NORMÁLIS. :p

blabla

Erről a 3 napról tutibiztosan fogok írni hosszabb beszámolót, de Montoya úgy szar ahogy, így majd otthon fogom megírni.

És jaaaaaaaaaaaajjj!! <333

Két nap, egy pasi és éljenek a lovak!

Megírom én is a beszámolómat, mielőtt elfelejteném, bár ezt nem lehet soha!

Az egész "elmebaj" szerdán reggel 6kor kezdődött, amikor is kimásztam az ágyból. 7:01-es sihuval irány Pest, ahol is - mármint a vonaton - elkezdtem azon elmélkedni, hogy lehet látni fogom. Felértem, Astoriánál Burger előtt találkoztam BS-el, majd elmentünk a P. Mihály térre megnézni, hogy mi a helyzet. Az eső természetesen akkor kezdett el esni, mert miért is máskor. -.- Voltak emberkék már ott, de ezen kívül semmi egyéb mozgás, így elmentünk Mekibe kajálni, dumáltunk stb. Utána, ha jól emlékszem visszamentünk - az eső persze szakadt - majd amikor elállt elmentünk a környéket megnézni, mert még úgyse járt egyikőnk se arrafele. :D Aztán jött a szomorú hír: ma csak este/éjjel/hajnalban lesz forgatás. BS így hazament délután, én meg úgy gondoltam, hogy akkor majd reggel visszanézek, hogy mi történt, addig meg csinálok valamit a szerkesztői projektünkhoz, mert lassan azt is le kell majd adni. xD Vettem tollat és füzetet, hogy tudjak hova jegyzetelni, de mielőtt bármit is tettem volna ennek érdekében, visszanéztem, hogy hátha... Akkor szerelték a lámpáinkat. Hát ennyit a projektkészítésről. Maradtam. Leültem egy kisebb társaság elé/közé ahogy tetszik és vártam. És vártam. És vártam. Míg nem már csak kevesen maradtak. Akkor megkérdeztem az ott ülő leányzókat - későbbi Háborús Hadirokkant Társaimat - hogy marad-e valaki, és ha igen, akkor maradhatnék-e velük, mert egyedül azért mégis elég ijesztő mászkálni meg úgy lenni is. Így kerültem össze Aby-vel, Spirittel és Fumival (nem tudom hogy kell írni a neved, szóval én csak szépen fonetikusan). Éjjel elég kevesen voltunk, kb. 10-en, abból 3 osztrák lány, akik csak Rob miatt autókáztak el idáig (nem semmi!), de ahogy teltek az órák úgy fogytak szépen-lassan az emberek is, míg csak 6-an maradtunk. Az éjszaka folyamán pár síró-röhögőgörcsön átestünk, kaptunk szerenádot arrajáró srácoktól, vártuk kettőkor a lovakat és a homokot - ami persze nem jött :p - és rengeteget röhögtünk. És remélem Valaki kismilliószor felébredt azon az éjjelen a csuklástól, mert amennyit mi emlegettük... xD Btw még mindig jön egy jobb vesével, egy teljes testmasszázzsal és ha így folytatom, akkor egy torokkal is.
Hajnali 4 fele már csak 4en maradtunk és bár még mindig azt mondom - és fogom is egy jó darabig - hogy megérte, de senkinek nem kívánom azt a szenvedést meg mindent.
Igaz nekem illő lenne már edzettnek lennem utcai csövezés tekintetében, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy az utcán töltöttem az éjszakát (azok a kellemes bécsi éjszakák ugye... xD de legalább most nem volt ki előtt beégetni magam, nem úgy mint akkor a táblával, meg a kelj-fel-jancsival xD), de akkor is. Hideg volt. Éhes voltam. Álmos voltam. És még csak a haja szálát se láttam aznap. :(

Egy idő után már annyira fáztunk és a szükség is nagy úr, hogy lementünk a mélygarázsba wc-t keresni. És ott volt a homok!!!! XDD Amúgy egy ilyen mélygarázs tök ijesztő! Síri csönd van és ha kattan valahol valami, akkor visszhangzik minden és akkor még a krákogás is... uhhh félelmetes az a lényeg. Ki is rohantunk, nehogy a baltás gyilkos idő előtt átpateroljon minket a Másvilágra. :p Elindultunk a Meki fele, mert elvben 6kor nyit, ami gyakorlatban 7 óra. A burger 8kor, így maradt a Múzeum Cukrászda, ami éjjel-nappal mindig nyitva áll, még azok előtt is akik elég idióták ahhoz, hogy két lámpát őrizzenek. :) "Megreggeliztünk", aránylag rendbe tettük magunkat, majd visszamentünk a "törzshelyünkre". Én és Fumi úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk és majd később visszajövünk. Hazamentem, lakótársaim még aludtak, elmentem zuhanyozni, frászt kaptam magamtól amikor tükörbe néztem xD, majd fél óra múlva már megint ott ücsörögtem a jól megszokott kövön.
Délelőtt aztán tényleg elkezdett élet lenni, szállingóztak a rajongók, mi pedig leültünk a Múzeumkert fala alá, és élveztük a napsütést. :) Közben lefotóztak - tudni se akarom mennyire gáz a fejem a rajta xD - jöttek az este megismert emberkék kérdezni, hogy történt-e valami, stb.
Délutánra szép kis tömeg gyűlt össze a téren, BS is befutott és tovább napoztunk. :D Valamikor ilyen tájban hallottuk a kósza hírt, hogy az utca végéig fognak majd kizavarni minket = még távcsővel se! Addigra már olyan szinten fáradtak voltunk, hogy Aby-t és engem a sírás kerülgetett, hogy nem fogjuk látni.
Később Fumi és Stigu is csatlakozott hozzánk és BS csoporttársa Nóri (azt hiszem így hívják). És akkor megjöttek a lovak!!! XD Két gyönyörű fekete paci - ha ágaskodtak volna (mármint a lovak) akkor Ferraris pacik is lehettek volna - majd még négy fehér meg szürke foltos, de nem értek a lovakhoz. Mindegy, jöttek a lovak és ez a lényeg! Erre vártunk, mehetünk is haza. :D Lovak után meghozták a fekete hintót is... hát az valami meseszép, nekem kell egy olyan. xD Bár az a piros/bordó színű is nagyon szép volt.
Aztán vagy az egyik stábtag, vagy egy helyszínbiztosító, nem tudom már, tőlem aztán Rob is mondhatta volna, hogy fáradjunk el onnan, szerintem az se tűnt volna fel xD, megkért minket, hogy vagy jobbra vagy balra 5 méter, mert itt lesz a kamera ahol ülünk. Szóval elmondhatom, hogy ÉN ott ültem ahonnan ezt a jelenetet felvették, vagyis ez akár az én szemszögemből is készülhetett volna, ha... :D Én és Fumi berohantunk a Múzeumkertbe, gondolván, hogy ott elleszünk egy darabig és onnan rohadt jól lehet majd látni mindent. Csak hogy kiküldtek - vagyis a rendőr azt mondta, hog úgyis ki fognak zavarni minket onnan - szóval inkább kijöttünk. És jól tettük, mert így félig első sorban lehettem - köszi Spirit és annak a lánynak, hogy szorítottatok nekem egy fél helyet ott elől ^-^ - és ha még ennél is erősebb lencséim lennének akkor még az arcát is láttam volna. De őszintén szólva majd két napi ébrenlét után én már a fél karjának is örültem volna, csak valamit, ami belőle van.
Besötétedett és akkor Aby mondta, hogy ott van. De aki ismer, az tudhatja, hogy vak vagyok, szóval igen, ott van, én elhiszem. XD Végül meglett és könnyek gyűltek a szemembe, hogy igen, az ott Robert, igen, él, igen, igazi. Most szánalmas vagy sem, nem igazán tud érdekelni, mert nem ő az egyetlen aki ehhez hasonló érzelmeket vált ki belőlem. Nem szégyellem elmondani, hogy órákig bőgtem, de szó szerint zokogtam, amikor megtudtam, hogy Montoya otthagyja a Forma-1-et. Sírtam amikor Häkkinen visszavonult. Sírtam, amikor először hallottam a Chillt koncerten akusztikusan, majd később rendesen. Sírtam amikor Kimi világbajnok lett, amikor Casillas magasba emelte az EB kupát. Hülye lennék? Lehet. Talán még szánalmas is. Azt is tudom milyen akár évekig is várni valakira, hogy akár csak egyetlen percig lássad. Azt is tudom, hogy milyen érzés amikor csak neked, de tényleg csak neked tesz valamit. Lehet az egy mosoly, egy szó, egy vakarás egy papírra. Soha nem felejtem el, amikor nem gondolva arra, hogy mi lesz velem, kiugrottam Montoya elé, amikor jött ki a VIP útnál és megállt. És akkor mindenki megrohanta az autót, ő lehúzta az ablakot, mire mindenki benyomta a kezét, köztük én is és ott volt az orra előtt hatszáz papír, hatszáz kézben és még csak hozzá se nyúlt egyikhez se, amíg meg nem találta az én kezemet, benne a BMW-s poszterrel és alá nem írta. Hogy utána mi történt arról fogalmam sincs, de barátnőm szerint nem adott másnak. Csak nekem. És senki, de senki nem tartott szánalmasnak amiért kiugrottam elé. Megköszönték, hogy megállítottam, mert előtte senkinek nem sikerült. :D Mindezt azért meséltem el, hogy szerintem nem szánalmas, ha valaki Ennyire rajong valakiért. És nem feltétlenül kell mindezt az illető külseje miatt tenni. Elismerem Rob megérne néhány ajtócsapkodást, és amíg csak a Twilightot láttam addig nekem is csak egy rohadt jó pasi volt. De amióta láttam a Haunted Airmant és a Little Ashest, azóta teljesen más szemszögből nézem amit csinál. Amilyen jópasi, annyira rohadt jó színész. Little Ashest tátott szájjal néztem végig, hogy nem lehet, hogy EZ itt játsza Edwardot, olyan nincs. És komolyan mondom, megtiszteltetés volt nézni ahogy dolgozik. Egy életre szóló élmény, amit majd a halálos ágyamon is mesélni fogok annak aki éppen arra jár.
Azt se bántam meg, hogy csütörtök hajnali 1-kor hazamentem, mert már szédültem és nagyon rosszul voltam, és Aby 2kor hívott, hogy 5 méterre tőlük szállt ki.

Nem lehet ezt szavakkal elmondani, hogy milyen. Olyan, mint a Forma-1. Ott kell lenni, ahhoz, hogy megértse az ember milyen az amikor a rajtnál feldübörögnek a motorok és 5 mp-ig mást se lehet hallani csak a motor zúgását, hogy aztán eszméletlen tempóban elinduljanak. Ahogy rámennek a rázókőre, a kigyorsítások, ezeket nem lehet szavakkal elmondani, mert aki nem élte át legalább egyszer az soha az életben nem fogja megérteni. És ez az egész forgatás nekem erre hasonlít. Mondhatják sokan, hogy hülyék vagyunk, hogy ezért odamenni, de igen, azért megéri odamenni. Azért, hogy lássam 3-4-szer elsétálni tőlem 10 méterre.

Megéri. Van ami mindent megér. Ez azok közé tartozik. Számomra mindenesetre.

Nos, ennyi lett volna. :) Ragozhatnám még oldalakon keresztül, de nem érdemes. Aby, Fumi és Spirit nagyon örülök, hogy Rob így összehozott minket, remélem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt csöveztünk a rideg pesti éjszakában. :D Nem úgy indultam el itthonról szerdán, hogy ennyi remek embert megismerjek. Láv júú görlsz!!! *hugs* =)

/off: most ez az F1-es sztori kicsit összeszorította a szívemet, ha belegondolok, hogy még csak az országban se leszek Hungaroring alatt, 9 év óta először nem lát engem a jó öreg Ring... :( /

First.

Két entry-t fogok most postolni, csak hogy szép magyarul beszéljek. xD Elsőnek a filmszinopszisom, hogy BS is láthassa mennyire beteg elmém van. :D

Jó olvasgatást! ^-^

Filmcím: Children of Bodom / Bodom gyermekei
hossz: 90 perc
műfaj: misztikus thriller


1. jelenet
hossz: 5 perc
Film kezdete egy rövid leírás Bodomról. Egy gyerek meséli el röviden a történetét és a tájat, ami körül veszi. Eközben a táj látható, erdők, tavak, hegyek. Ahogy halad előre a történet elbeszélése úgy kerül a kép egyre beljebb az erdőbe.  A háttérben a gyerek hangján kívül egy gitár is hallható, ami egyre erősödik, amikor a kép megáll egy alakon. Az alak az erdőben áll háttal és egy gitáron játszik. A jelenet végén megjelenik a filmcím a képernyőn.

2. jelenet
hossz: 6 perc
Egy koncert utolsó 3 percével kezdődik a jelenet. A színpadon a Despair nevű együttes. Négy tagból áll: énekes, gitáros, basszusgitáros és dobos. A klubban teltház van, a színpad előtt nagy tömeg tombol. A hely neve Cradle of Filth, közepes méretű, sötétlila falakkal, az ablakokon fekete függönyökkel. A teremben található asztalok és fotelek szintén feketék. A falakon és az asztalokon gyertyák égnek. A közönség többsége lány, mindegyikük fekete ruhát visel. Az együttes tagjai szintén feketében vannak. A koncert végeztével meghajolnak és levonulnak a színpadról. A dobos eldobálja az ütőit, amiért kisebb verekedés alakul ki az első sorokban. Amint lement az együttes a színpadról az emberek egy része elindul kifele a klubból, míg mások leülnek és isznak.

3. jelenet
hossz: 3 perc
A Despair együttes öltözője. Az öltözőben két kanapé, négy szék, egy nagy asztal és egy hűtő látható. A banda három tagja egymással beszélget, a negyedik a zuhanyzóban van. A háttérben zene szól. Az asztalon sörös dobozok, vodkás üvegek és ételmaradék. A három fiú a koncertet beszéli, amikor a negyedik is csatlakozik hozzájuk. Miután összepakolták a dolgaikat, elhagyják a szobát. Ekkor megváltozik a háttérzene és a kép az asztal felé közelít, ahol a sok maradék közt egy újság hever. Az újság címlapján egy rejtélyes haláleset, hozzá egy fénykép, ami az erdőt mutatja. A zene egyre erősödik, majd hirtelen a fotón lévő fák között megjelenik egy szempár, amint meredten néz a kamerába.

4. jelenet
hossz: 2 perc
Az együttes a turnébusz felé megy, útközben rajongók állítják meg őket, hogy fotót készítsenek és autogramot kérjenek tőlük. Kint sötét van, hideg és fúj a szél. Az eget felhők borítják, de néhol látni lehet a csillagokat. A banda pár lány kíséretében végül beszáll a buszba, ami aztán elindul a kihalt úton Finnország felé.

5. jelenet
hossz: 10 perc
A buszban nevetés, beszélgetés és egyéb hangok hallhatók. A sofőr egy idősebb, szakállas férfi. A busz alsó szintjén egy konyhaszerűség és a WC található. Az emeleten, ahonnan a hangok jönnek, az ágyak és tv van. A történetet ettől a jelenettől kezdve a főszereplő szemszögéből lehet látni és hallani. Lent ül az asztalnál és néz ki az ablakon. A neve Jacob, ő az együttes gitárosa. Ő mesél az együttesről, a banda többi tagjáról és arról, hogy mióta turnéznak és hol voltak eddig. A háttérben közben elcsendesedik a busz, már csak Jacob hangja hallható. Mellette a padon, ahol ül, a gitárja fekszik. Felveszi és játszani kezd rajta. Közben továbbra is a tájat figyeli az ablakból.

6. jelenet
hossz: 1,5 perc
Az előző jelenet végén lévő gitárszóló hallható még mindig. Az ég kitisztult, látni lehet a holdat és a csillagokat. Az utat, amin a busz elhaladt, erdő veszi körül, a kép most ezt az erdőt mutatja. Az egyik fa alatt négy sötét alak áll. Semmi nem látszik belőlük, csak a körvonalaik. Az egyiknél egy fehér gitár, amit megpenget és a jelenet egy hangos húrpendüléssel ér véget.

7. jelenet
hossz: 2,5 perc
Reggel van, a busz egy parkolóban áll. Az emeleti ágyak láthatóak, ahol az egyikben Jacob felriad. Az ágyban ül meztelen felsőtesttel és a takarót szorongatja. A buszban csend van, csak az ő légzése hallható. Kimászik az ágyból, lemegy a lépcsőn és leül a padra. Meredten néz maga elé, majd oldalra néz és meglátja a gitárját. Megfogja és nézegeti azt az egy húrt, ami el van szakadva. Közben a többiek is lejöttek, beszélgetnek és esznek.

8. jelenet
hossz: 3 perc
Bodom egyik klubja a helyszín. A banda éppen próbál az esti koncertre. A teremben csak az együttes és a segítőik vannak. Tutti, a dobos a dobokat hangolja, Migé, a basszusgitáros a hangosítóval beszélget, Mana, az énekes pedig a mikrofont állítgatja. Jacob a színpad szélén ül, ölében a fehér gitárja. A dob mellett az ő belső monológja hallható.

9. jelenet
hossz: 7 perc
Az öltözőben eszik az együttes, közben az esti koncertre beszélik meg a setlist-et. A szobában, hasonlóan, mint az előzőnél, kanapék, székek és asztalok vannak. Az asztalon különféle ételek és italok. Az egyik kanapén egy újság hever. A dobos felveszi és elkezdi olvasgatni. A címlapon az előző napi „gyilkosság” olvasható. A cikkhez mellékelt képen egy országút és körülötte az erdő látható. A beszélgetés erre a témára terelődik. Jacob elveszi az újságot és megnézi a képet. Belső monológja hallható, majd a képen az egyik fa tövében megpillant valami fehéret. De a fehér folt rögtön el is tűnik utána. Leteszi az újságot és kimegy az öltözőből.

10. jelenet
hossz: 2,5 perc
Jacob sétál a folyosón. A folyosó falán végig plakátok köztük különböző együttesekről, akik már felléptek itt. Egyenként megnézi őket, majd megáll az egyiknél. A plakát nagy része fekete és egy éjszakai erdőt ábrázol. A fákon keresztül halványzöld fény szűrődik ki. A háttérben egy tó felülete tükrözi vissza a teliholdat. A folyosón csend van. A főszereplő lassan megérinti a képet, majd elsétál.

11. jelenet
hossz: 1,5 perc
Este van, a klub előtt hosszú sor. A klub egy kőépület, a bejárat fölött fémbetűkkel a neve áll, Black Roses. A közönség többsége itt is nő. Az égbolt csillagos és telihold van. A tömegtől nem messze egy villanyoszlopnak támaszkodva egy lány áll. Hosszú, fekete kabátot visel, és az embereket nézi.

12. jelenet
hossz: 5 perc
A közönség már a színpad előtt áll. A háttérben sikítások és különböző bekiabálások hallhatók. Kialszanak a fények, még hangosabb sikítások, majd elkezdődik az intro. Az együttes tagjai feljönnek a színpadra, megfogják a hangszereiket és beállnak a kezdéshez.
Elkezdődik a koncert. A lány a fal mellett áll és Jacobot nézi, Jacob pedig őt.

13. jelenet
hossz: 1 perc
A Black Roses előtt. Az utcán egy ember se jár, a koncert hangjai hallatszanak a háttérben. A villanyoszlop körül négy alak áll. Mind a négyen fekete ruhát viselnek, magas szárú bakancsot, arcuk sápadt és fehér, szemük rideg és fekete. A bejáratot nézik, közben az egyik mosolyog.

14. jelenet
hossz: 6 perc
A koncertnek vége, az emberek ide-oda mászkálnak a teremben. A lány még mindig a fal mellett áll és a színpadot nézi. Jobbról odasétál hozzá valaki. A lány odafordul és látja, hogy a gitáros az. Beszélgetni kezdenek. A teremben közben metálzene szól, mindenki táncol és énekel. A jelenet végén a lány és Jacob kisétál az ajtón.

15. jelenet
hossz: 4 perc
Kint az éjszakában. Sötét van, hideg, az égen csillagok és a telihold. A klub mellett erdő, a szélén áll a turnébusz. A lány és a fiú oda tart. Beszélgetnek, közben ölelgetik egymást. Mindketten részegek. A fiú felnéz az égre, mellette az erdőben nevetés, majd becsukódik a busz ajtaja.




16. jelenet
hossz: 1 perc
Ködös hajnal van. Madarak csiripelnek a fákról. Más hang nem hallható. A szórakozóhely környéke kihalt. Az utcán felborított szemeteskukák, dobozok és üvegek hevernek. A busz egyedül áll a parkolóban.

17. jelenet
hossz: 6 perc
Bent a buszban. Hatalmas rendetlenség. Ruhák szétdobálva, tányérok és poharak összetörve a földön. Az emeletre vezető lépcsőn a szőnyeg felszakítva. Az ágyak függönyei behúzva, némelyikből kilóg egy kéz vagy egy láb. A legutolsó ágyból mocorgás hangjai.

18. jelenet
hossz: 2,5 perc
Az ágyban Jacob néz fel a plafonra. Kezeivel fogja a fejét és hangosan gondolkodik. Egy idő után felül és lenéz maga mellé. És felüvölt.

19. jelenet.
hossz: 4 perc
Jacob az ágya mellett áll és riadtan nézi azt. Az ágy csupa vér, a lány eltűnt, csak pár hajcsomó hever a helyén. A fiú elhányja magát. Elindul a többi ágy felé, és sorban elhúzogatja a függönyöket. Mindegyik ágy tiszta vér, a barátainak csak a maradványait találja ott. Lerohan a lépcsőn, megbotlik valamiben és elesik. Újra elhányja magát. A padlón hosszú mélyedések húzódnak. Fel a lépcsőn, egészen a buszajtóig. Egy sarokban kuporogva ül és magában beszél.

20. jelenet
hossz: 2,5 perc
Még mindig a sarokban kuporog. Egy idő után feláll, felöltözik, a vállára veszi a gitárját, vet egy utolsó pillantást a buszra és arra, ami az életéből maradt, majd kisétál a buszból. Ez idő alatt a belső monológját hallani, hogy mihez kezdjen a történtek után.



21. jelenet
hossz: 2 perc
Az erdő. Még mindig köd van. A fiú rohan, az arcába ágak csapnak, de nem törődik vele. A madárcsicsergés elhalt, a fiú rohanásán kívül nem hallani mást. Hirtelen megtorpan. Előtte a földön egy plakát hever. Egy fekete, sötét erdőt ábrázoló plakát. Áll és nézi. A háttérben ágak reccsenése hallható.

22. jelenet
hossz: 3 perc
A fiú felnéz a képről és meglátja Őket. Egy ösvényen állnak a fák alatt. Alakjukat zöldes fény világítja meg hátulról miközben körbelengi őket a hajnali köd. Mind a négyen dermedten állnak és a fiút nézik. A magas alak gonoszan felnevet, a tőle jobbra álló mozdulatlanul bámulja a fiút. A másik kettő arcán rideg mosoly. A jelenet alatt Jacob hangja írja le Őket, míg ő maga csak nézi Őket.

23. jelenet
hossz: 4 perc
A turnébusz és környéke. Rendőrök járkálnak ki-be a buszból. A környék le van zárva. A klubban a tegnapi közönséget hallgatják ki. Az utcán járókelők állnak meg és figyelik az eseményeket. A köd már felszállt, reggel 10 óra körül jár az idő. A buszban fényképeket készítenek a helyszínről. A busz körül riporterek, az egyik mondja el, hogy mi történhetett az éjjel.

24. jelenet
hossz: 5 perc
Bodom története röviden. Erdők, tavak és hegyek láthatók. Este van. A történetet egy férfi mondja el. A kép egy ösvényen halad, melyet magas fák vesznek körül. Elől egy tó sötét vize tükrözi vissza a teliholdat. Az ösvény végén egy alak áll, kezében egy fehér gitár. Szótlanul játszik rajta. Fekete ruhát visel, fekete bakancsot, arca sötét, haja a szemébe lóg. Amikor az arcát mutatják, felnéz és gonoszan elmosolyodik. A gitárszó, ami végigkísérte a jelenetet elhal. Megjelenik a The End felirat.
 


hate and love


"Fúúúúúj miezmááááár?? Ez a Ville-akarok-lenni-dörmögés nagyon nem...nem kéne erőltetni..."

"Ráadásul unalmaaaaaaaaaaaaas, hiányzik belőle a zúzós rész..."

"Egyszer bőven elég volt hallgatni."

Mondá ezeket Unió. 20 perce csak ez szól fülembe.

*a hangja attól még tényleg nem tetszik xDD*

First of all we love you very much Felipe, get well soon little red angel!! *hugs*

Tehát reggel 6kor kelés. Fél 8-as vonattal irány Pest. Onnan a fél deles vonattal Debrecen. Nyugatiban találkoztunk BS-el, jegyet venni, én elrohanni Meki kaja + jegeskávé (Markinco nagyon durván rászoktattál xD) aztán indulás. :D Szerencsére az IC-k légkondisak így nem kellett megfőnünk abban a 3 és fél órában. Amiből lett kb. 4, mivel a meleg miatt a MÁV sebességkorlátozást vezetett be. Hurrá! Így viszont visszakaptunk az IC helyjegy árát. xD 540 forint. Debrecenben Dit összekapart minket az állomásról (millió ölelés neki érte) aztán irány a Campus. Ott csomagmegörzőbe a sátrat + túrazsákot (mert hát aki még F1-ezik utána… xD) majd bemenetel, ahol is Markincó várt minket. Bent megtudtuk, hogy este dedikálás, a tökéletes alkalom ARRA! Vettünk inni, leültünk az árnyékba és beszélgettünk, labdákat gyűjtöttünk – szám szerint 7-et ha jól számoltam - rajzolgattunk, dedikáltunk xD, majd beálltunk az akkor már nagy sorba a Saturn sátor előtt, ahol is a dedikálás volt. Előtte Möszivel vettünk Dead Letterst, mert az még nem volt meg in oridzsinál. :D Most már igen. Booklet dedikálva. Tökéletes. A firkálás is érdekes volt, nem tudom Lauri azt várta, hogy szentbeszédet tartok neki vagy mi, mert lerakom elé a bookletet, kinyögöm nagy nehezen, hogy „Hello…” és néz rám várakozva. xDD Hát sorry drága, örülök, hogy a hellot ki tudtam vakkantani valahogy. xD Aztán átpasszolta a Hakalának, majd dumálnak valamit finnül, röhögnek és rámnéznek. >.> Na mondom csodás, most vagy van valami a fejemen, vagy alapból az egész fejem gáz úgy ahogy van. xD Pauli husibuci volt mint mindig, vigyorgott, kb. neki is egy Hello és egy Thank you-t tudtam kinyögni azt is jóóó halkan, hogy szerintem nem hallották. xD Nem tudom mi volt velem, biztos a meleg miatt. XD Vagy mert az asztal végénél ülő egyeden jár az agyam és hogy mit fog szólni, stb. És igen. Még ha csak szólt volna… de neeeeem, még szorongat is! *.* Sok mindennel ki lehet engem készíteni idegileg, ez azok közé tartozik. Utána fél óra bambulás, hogy mit csinál. Nézem….olvas. O_____O WTF??!?!?! Fotó: 4 db. Erős a gyanúm, hogy megindulok én még azokkal valami fotóelőhívóhoz, hogy akkor kéne. :D Nagy nehezen Kispálra is eljutottunk. Pont a Csiga alatt. xD És előrenyomakodtuk magunkat Gombosszal és Teóval a 2. sorba Lauri elé. xDD

Koncert magában istenkirály volt, mint mindig, leszámítva az első 4-5 számot amikor is egyes paraszt állatoknak muszáj elbaszni mások örömét azzal, hogy pogóznak mint állat. A tömegnyomorral semmi bajom nem lett volna, de amikor sok 190 magas férfiállat teljes erőből nekiront a tömegnek és már a két sorral előttem lévő kordont érzem a bordáimnál az azért már zavar. Nem is tudom, talán Liquid után húztak el a francba, utána kezdtem el igazán élvezni az egészet. Előtte a sírás is kerülgetett, hogy ha nekem így kell végignéznem a koncit, hogy ezek folyamatosan nyomnak, semmire nem fogok emlékezni és én azt nem akarom. Tudom hülye vagyok, simán kijöhettem volna, de nem viccből másztam el odáig. De a lényegen – Chill – már nyugi volt és szokásos kiüvöltöm a tüdőmet is megvolt. :D Az igaz, hogy a mögöttem álló ifjúságimagazin leányai néha akkorákat visítottak a fülembe, hogy szabályosan csengett utána, de nem gond. Ilyen kis nyafkák nem készítik ki az öreg Uniót. XD Vannak fotók, videók (többnyire én, mint Lauri, de rá lehet fogni a magazinos kislányokra, mert körbevettek muhahaha). Ó, és very very soon, csak látnám már ezt édes fiam. xD

Koncert után leültünk a fűbe a kuka mellé – hová máshova xD - kajáltunk, beszélgettünk, majd megindultunk ki haza, ki dombokat mászni 40 fokban. Utólag is nagy ölelés mindenkinek, különösen Ditnek, Annienek és Markincónak – neki még másért is *huuuuuuuuuuuuugz* - és azoknak akiket nem tudtam személyesen agyonnyomorgatni pl. Eszter, Ivett. Timivel is jó volt talizni. ^^ Ha valakit kihagytam bocsi, csak történtek még dolgok így a csütörtöki nap valahogy értelmét vesztette, vagyis hát kiszállt a fejemből, hogy mi hogy merre meddig.

Ennyi a csütörtöki nap, part 2 már a pénteki napról fog szólni. xD

Addig is bye-bye! ^^

Megyünk.

Tags:

jelentem

a helyzet változatlan. :/

Lehet kihagyom ma a svédet mégiscsak. Gyógyszertárba is kéne menni, de Magdinéni leszedte a zárat és most nincs kilincs az ajtón és addig nem mehetek sehova. xD De most megint nem kell lázmérő ahhoz, hogy tudjam, hogy láz van. -.-

Tegnap az is megfordult a fejemben, hogy mivan ha én is farkassá válok. O_o

De tök jó ahogy így lángol a fejem. XD "ohyeaaaaaaaaah..." :D

*ideges lenni. én.*

De nincs kedvem nekem ma vizsgázni. XDDD Ráadásul kb. bele se néztem, szóval felőlem kérdezhet bármit. :DD No de sebaj, én erre a félévre kiégtem teljesen, örülök, ha nyelvészetre lesz energiám tanulni. Bár ez nem előfeltételes tárgy, szóval másnem felveszem ősszel megint. :D Úgyis 4szer lehet vizsgázni és ha nem megyek uv-ra - már pedig nem fogok, mert az hétfőn van és akkor mgint cseszegethetem itt az egész hetet -.- - akkor még marad 3 lehetőségem. xD Gyakorlat teszi a mestert ugye. ^-^

Amúgy már jól indult a reggelem, mert kedves lakóállat sikeresen felidegesített azzal, hogy amíg a fürdőben szenvedtem be a szemeimet, addig ő kint az ajtó előtt toporgott. Ami engem rohadtul idegesít, főleg mivel ez a sürgetés egyik jele. Azt meg mindennél jobban rühellem. Ez meg... toporzékol és kotoncol, hogy az istenért se tudjam nyugodtan berakni a szemeimet. Kifele jövet kecses női mozdulattal hozzávágtam az ajtót. (: Anyukájával szórakozzon ne velem, miközben nem aludtam valami jól, eleve a hónapnak azt a szakát élem amikor egy szó is fel tud húzni, de nagyon, és akkor ez még itt izél nekem. Hát egy vagonnyi majmocskát a szájába azt!!! De tök jó volt a szemem sarkából látni ahogy hozzávágódik az ajtó. XDDD És persze szó nélkül mentem a szobába, aztán azt az ajtót is bevágtam. XD Tudja csak meg kivel szórakozik itt hajnalok hajnalán. Rohadt dög!!

Annyira jó, hogy negyed óra múlva vizsga én meg melegítőben ücsörgök itthon. XD De nem terveztem, hogy elsőnek megyek be, meg szerintem 1-2 óra alatt végzünk, szóval ráérek. Eddig is mindig majdnem utolsónak mentem be - kivéve irodalmat - és eddig bejött. :DD

the happily ever after

the end.

és olyan szép.

imádom.

és szomorú vagyok, hogy vége van. *sír*

de hétvégén kezdhetem előlről!!! *yaaaaaaay*